Az Európai Bizottság 2,3 milliárd eurót akar befektetni a keleti partnerségi programjaiba, amelynek prioritásairól a brüsszeli testület pénteken tette közzé javaslatát, megújult menetrend formájában.
A bizottság sajtóközleménye szerint a cél a kereskedelem, a növekedés és a foglalkoztatás növelése, a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítése, a zöld és a digitális átmenet támogatása, valamint a méltányos, a nemek közötti egyenlőséget szolgáló és befogadó társadalmak előmozdítása, de legfőképpen a keleti partnerországok ellenállóképességének támogatása.
Ez a javaslat hozzájárul majd a keleti partnerség jövőbeli politikájáról szóló megbeszélésekhez, többek között a 2021 decemberére tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozón.
Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a bejelentéssel kapcsolatban azt mondta: „Munkánk középpontjában a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság előmozdítása áll majd, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy együttműködésünk pozitív, konkrét eredményeket hozzon”. „Fehéroroszországban továbbra is támogatni kívánjuk az embereket” – tette hozzá.
Az EU keleti partnerség programja 2009-ben indult azzal a céllal, hogy megerősítse és elmélyítse az uniós tagállamok és hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerország – Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna – közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat.
A fehérorosz vezetés a héten bejelenette, hogy a Fehéroroszországra a közelmúltban kiszabott uniós szankciók miatt felfüggeszti részvételét a keleti partnerségi programokban. Az EU válaszában jelezte, hogy ettől függetlenül továbbra is támogatni akarja a fehérorosz embereket.