A donyecki és luhanszki „népköztársaság” területének nagy részét a Sziverszkij Donyec folyó bal partján elfoglalták a délkelet-ukrajnai szakadár csapatok és az orosz fegyveres erők – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított tárca vezetői telekonferenciáján.

„A Donyecki és Luhanszki Népköztársaság nagy része a Szeverszkij Donyec (ukránul: Sziverszkij Donyec) bal partján felszabadult, beleértve Krasznij Liman (Liman) és Szvjatogorszk (Szvjatohirszk) városát, valamint 15 másik települést” – mondta Sojgu a keddi telefonkonferencián.
A miniszter emellett közölte, hogy Szeverodonyeck lakónegyedeit „teljesen felszabadították”, folytatódik az ipari övezet és a legközelebbi települések elfoglalása és az offenzíva Popaszna felé.
„A Luhanszki Népköztársaság területének összesen 97 százalékát szabadítottuk fel a mai napig” – mondta Sojgu.
A miniszter bejelentette, hogy az aknamentesített és normális üzemmódban működő mariupoli kikötő már fogadott teherhajókat, a városban pedig szakaszosan helyreállítják az áram- és vízszolgáltatást, a szociális ellátás első intézményeit. Közölte, hogy Mariupol és az ugyancsak orosz kézre jutott Bergyanszk felkészült a gabonaszállító hajók indítására.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak azt mondta, hogy még nem körvonalazódik a megállapodás az Odesszából kiinduló gabonaexportról. Rámutatott, hogy ehhez Ukrajnának előbb aknamentesítenie kellene a kikötők megközelítését.
Peszkov szerint az orosz hadsereg, amely előzetesen meg kíván bizonyosodni arról, hogy az Odesszába tartó hajók nem szállítanak-e oda fegyvereket, szükség esetén kész lenne segíteni a gabona-rakományok haladását a nemzetközi vizek felé. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi ígéretére, miszerint Oroszország nem fogja az aknamentesített folyosókat partmenti városok elleni támadásra felhasználni. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyébként kedden Ankarában tárgyal az ukrán gabonaexport biztosításáról.
„Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai atomerőmű, amely az ukrajnai nukleáris termelőkapacitás felét képes előállítani, normál üzemmódban működik” – mondta az orosz védelmi miniszter a keddi orosz katonai vezetői tanácskozáson.
Sojgu szerint a „különleges hadművelet” során a csak Moszkva által függetlennek elismert luhanszki és donyecki entitás ellenőrzése alá került 33 szénbánya, két olajmező és 14 gázmező zavartalanul üzemel. Ezenkívül az ukrán kohászati ipar kapacitásának 57 százaléka összpontosul a „felszabadított” területeken.
Rámutatott, hogy a visszavonuló ukrán hadsereg igyekszik a lehető legnagyobb kárt okozni ezeknek az ágazatoknak. Mint mondta, az orosz fegyveres erők a védelmükbe veszik az ipari létesítményeket, hogy megóvják a régió gazdasága fejlődésének lehetőségeit.
Peszkov cáfolta az Izvesztyija című orosz lap közlését, amely szerint Moszkva nem kívánja megvitatni Kijevvel az orosz ellenőrzés alá került Herszon és Zaporizzsja megye státusát.
Az Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett hadijelentés szerint az orosz légierő precíziós rakétái két vezetési pontot, három lőállásban lévő tüzérségi üteget, 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és két lőszerraktárt semmisítettek meg. Az orosz haderő harcászati 65 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást, amelynek következtében több, mint 170 „nacionalista” életét vesztette, kilenc harckocsi, két Grad rakétavető, egy tábori tüzérségi üteg és nyolc különböző rendeltetésű jármű üzemképtelenné vált.
Az orosz légvédelem a tájékoztatás értelmében 12 ukrán drónt lőtt le. A rakéta- és tüzérségi erők 39 vezetési pontot, 47 lőállásban lévő tüzérségi alegységet, valamint 426 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást vettek tűz alá, amelynek következtében több, mint 400 „nacionalista” életét vesztette, 10 páncélozott harcjármű, három Grad rakétavető, 10 speciális katonai jármű és három Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer indítóállása megsemmisült.
A tüzérségi csapások likvidáltak egy norvég M109A3 önjáró, 155 milliméteres tüzérségi löveget, két amerikai gyártmányú M777-es, 155 milliméteres tarackot és hét tüzérségi löveget és aknavetőt, köztük a 203 milliméteres, Pion önjáró löveget.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 190 repülőgépet, 129 helikoptert, 1139 drónt, 333 légvédelmi rakétarendszert, 3443 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 478 rakéta-sorozatvetőt, 1807 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3464 darab speciális katonai járművet veszítettek.
A donyecki „népköztársaság” több települése kedden ismét az ukrán nehéztüzérség célpontjává vált. A helyi hatóságok szerint hétfőn a támadások következtében tíz civil vesztette életét, 18 pedig megsebesült.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden léptette elő altábornaggyá Konasenkovot.
A katonai szóvivő szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy vasárnap ukrán „nacionalisták”  gyújtották fel szándékosan a szvjatohirszki barlangkolostor-együttesben az Oroszföldi Mindenszentek 2009-ben újjáépített, fából készült remetelak-templomát, amiért Kijev a felelősséget megpróbálta az orosz haderőre hárítani. Az orosz védelmi tárca légi felvételeket tett közzé, azt bizonyítandó, hogy az ortodox műemlék kolostoregyüttesben más jelentős kár nem keletkezett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán kulturális örökség tudatos pusztítására hivatkozva Oroszországnak az UNESCO-ból és az ENSZ-ből történő  kizárását követelte.