A magyar kormány célja a környezet védelme a jövő generációi számára, ezért elkötelezett a fenntarthatóság támogatása, a körforgásos gazdaság előmozdítása mellett, és folyamatosan dolgozik a klímaváltozás elleni hatékony fellépésen – jelentette ki Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkár Brüsszelben kedden. Józsa Tamás, Veszprém polgármesteri hivatalának kabinetfőnöke azt közölte: a város már meghaladta a 2030-as uniós célkitűzést, a település lakosonként 27 négyzetméter zöldfelülettel rendelkezik.

Raisz Anikó A körforgásos gazdaság a Visegrádi régióban címmel tartott konferencián elmondott nyitóbeszédében hangoztatta: Magyarország a fenntarthatóság jegyében és a környezeti kihívások kezelésében olyan nagyratörő célokat tűzött ki, mint az egyszer használatos műanyagok kivonása, az illegális hulladéklerakók felszámolása, a hulladékgazdálkodás fejlesztése, valamint további lépések megtétele a körforgásos gazdaság megvalósítására.
A stratégiai célok között egyebek mellett az erőforrás-megtakarítás és az erőforrás-hatékonyság javítása, valamint a gazdaság zöldítése szerepel, amelyek mind hozzájárulnak a versenyképesség és a foglalkoztatás növeléséhez – mondta. A környezetvédelmi célokat tekintve a kormány egyebek mellett a megújuló energia szélesebb körű alkalmazását, valamint a hulladékcsökkentést is meg kívánja valósítani. Magyarország középtávú stratégiai célja, hogy a magyar hulladékgazdálkodási szektor a körforgásos gazdaság európai modelljévé váljon – emelte ki.
„Ösztönözzük a hazai és a multinacionális cégeket a környezetbarát technológiák alkalmazására, a megújuló energiák használatára, valamint az erdős területek növelésére. Céljaink eléréséhez elengedhetetlennek tartjuk, hogy az iparban egy folyamat során keletkező hulladékok vagy melléktermékek más ipari termelés alapanyagaivá váljanak” – fogalmazott.
Az államtitkár kijelentette: a körforgásos gazdaság kiterjesztése a felhasználóktól a fő gazdasági szereplőkig döntően hozzájárul a 2050-ig megvalósítani tervezett klímasemlegességhez, valamint a gazdasági növekedéshez, miközben biztosítja a hosszú távú versenyképességet, és azt, hogy a gazdasági szereplők közül senki ne maradjon le.
Noha a koronavírus-járvány számos mutató javulásának ütemét csökkentette, nemzetközi összehasonlításban a magyar gazdasági mutatók a legversenyképesebbek, a világjárvány okozta gazdasági visszaesést pedig viszonylag gyors fellendülés jellemezte Magyarországon – mondta.
Az államtitkár végzetül közölte, márciusában Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform alakult Magyarországon. Fő célja Magyarország körforgásos gazdaságra való átállásának felgyorsítása és az országnak a világ élvonalába helyezése a körforgásos gazdaság technológiáiban. Ezen túlmenően a platform célja a körforgásos gazdaság meglévő szereplőinek összekapcsolása, új kapcsolatok létrehozása és megerősítése, ezzel is növelve Magyarország és hazai vállalatai globális versenyképességét szerte a világon – tette hozzá Raisz Anikó.
Józsa Tamás kabinetfőnök, Veszprém polgármesteri hivatalának stratégiai irodavezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett: a megye jogú város 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz. Az egyéves programsorozat valamennyi eleme figyelmet fordít a körforgásos gazdaságra, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a rendezvények szem előtt tartják a környezet védelmét – közölte.
Elmondta: a város közös platformot hozott létre a Pannon Egyetemmel azzal a céllal, hogy a szemét, a víz, a fenntartható turizmus és a fenntartható gazdaság területén a körkörös gazdaságra történő átállásnak olyan üzleti modelljeit, olyan technológiáit dolgozzák ki, amelyeket aztán országosan is hasznosítani lehet. Célja emellett, hogy a hagyományos tájhasználatot népszerűsítse a veszprémi és a Balaton-felvidék föld-, és épülettulajdonosai körében is – mondta.
Közölte továbbá, hogy Veszprém meghaladta azt az uniós célkitűzést, hogy egy település lakosonként 25 négyzetméter zöldfelülettel rendelkezzen. Jelenleg 27 négyzetméter városi park és rendezett zöldfelület jut minden egyes lakosra, e célokat tekintve ezzel az ország egyik legjobban teljesítő városa Veszprém – emelte ki. A kabinetfőnök arról is tájékoztatott, hogy Veszprém a legalacsonyabb károsanyag-kibocsátású járművekre cserélte a közösségi közlekedésének gépkocsiállományát, valamint hamarosan öt elektromos busz egészíti ki a gépkocsiflottát. Ezzel a legfiatalabb tömegközlekedési gépjárműflottája Veszprémnek lesz egész Európában – mondta. Tájékoztatott arról is, hogy a város még az idén elektromos közbicikli-rendszert hoz létre.
A stratégiai irodavezető arról is beszélt, hogy Veszprém az ENSZ és az Európai Unió globális környezetvédelmi célkitűzéseivel összehangban olyan helyi tervek megvalósításán dolgozik, amelyek jól illeszkednek a város egyedi adottságaihoz. A 2030-ig megvalósítani kívánt veszprémi célkitűzések között szerepel a hulladék-kibocsátás nélküli körkörös gazdaság megvalósítása, a város területére érkező vízkészletek 60 százalékának megtartása, a földterületek megőrzése a beépítés visszafogásával, valamint az egészség és a jólét növelése egyebek mellett a természetes zöldterületek megőrzése révén – tette hozzá Józsa Tamás.