A 13 százalékos alapkamattal a jegybank lezárta az eddigi 16 hónapos alapkamat-emelési ciklust, „jó nagy pontot tettünk, hogy mindenki láthassa, vége van” – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács keddi ülését követően.

A monetáris tanács 125 bázisponttal, 13,0 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot; a piac 100 bázispontos emelésre számított.
A testület az ülés után kiadott közleményében azt írta, megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.
Előretekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet – jelezték.
A közlemény ismerteti: október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával az MNB jelentősen szűkíti a forintlikviditást. Emellett a napi rendszerességgel tartott, devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swap-hozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. E jegybanki intézkedések tovább szigorítják a monetáris kondíciókat, így az eddigi alapkamat-emelések dezinflációs hatása számottevően fokozódik – mutatott rá a testület.
A közleményben kifejtik: az elhúzódó orosz-ukrán háború és az európai energiaválság hatására növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. A magas nyersanyagárak, illetve az európai aszályhelyzet rövid távon tovább emelheti az inflációt, azonban megjelentek a fordulat első jelei. Az erősödő recessziós kockázatok, valamint az ezzel párhuzamosan csökkenő nyersanyag-, energiaárak és szállítási költségek 2023-tól a globális infláció mérséklődését vetítik előre.
Felidézik, hogy a Federal Reserve és az Európai Központi Bank is 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre szeptemberben. Eközben a régiós jegybankok elkezdték a globálisan meghatározó jegybankoknál jóval korábban elindított kamatemelési ciklusuk lassítását, illetve leállítását.
Az év első felében a magyar gazdaság élénk növekedést mutatott, ugyanakkor a magas frekvenciájú adatok június eleje óta a konjunktúra egyértelmű lassulását jelzik. Júliusban az ipari és az építőipari termelés is bővült éves bázison – emlékeztetnek a közleményben.
Az értékelés szerint a hazai GDP lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. A hazai infláció az őszi hónapokban döntően a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek következtében tovább emelkedik. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt az infláció rövid távú emelkedését okozzák. Az árkorlátozó intézkedések 2023. január 1-ig történő meghosszabbítása az év végéig fékezi az áremelkedést.
A külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban, az árdinamika lassú fordulatát okozva. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba – olvasható a monetáris tanács közleményében.