A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi közleményében, amelyet a kamatdöntő ülést követően a jegybank honlapján tett közzé a testület.

A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította.
A döntés indoklásában a tanács hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Kitértek arra, hogy a februári kamatdöntő ülés óta a globális kockázatok fokozódtak és ezzel a feltörekvő piaci eszközök kockázati megítélése is romlott, a globális bankrendszer egyes szereplőivel kapcsolatos aggodalmak erőteljes volatilitással jártak a piacokon.
Az MNB kiemelt figyelemmel követi a kockázati környezetben bekövetkező változások mértékét és tartósságát – írták.
Januárban tetőzött az infláció és a következő hónapokban a fogyasztói árindex “előbb lassú, majd egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható” és várhatóan 2024-ben tér vissza a jegybank toleranciasávjába – írták.
Az MNB márciusi Inflációs jelentésének kedden közétett fő mutatói szerint idén a fogyasztói árak éves átlagban 15,0-19,5 százalékkal, 2024-ben 3,0-5,0 százalékkal, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalékkal emelkedhetnek. A decemberi prognózisban 2023-ra hasonló ütemű drágulást vártak, 2024-re azonban kisebb, 2,3-4,5 százalékot prognosztizáltak. A 2025-re vonatkozó 2,5-3,5 százalékos inflációs várakozáson nem változtattak.
Hangsúlyozták: a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek jelentősen mérséklődtek, az értékláncokban lévő feszültségek oldódtak, emellett a globális konjunktúra lassulása is tovább fékezi a külső inflációt.
A belső kereslet csökkenése szűkíti a vállalatok árazási mozgásterét, miközben a Gazdasági Versenyhivatal aktív fellépése is az egyre fegyelmezettebb árazási magatartás irányába hat.
Hozzátették: az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítésekre, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a tavaly nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.
A növekedéssel kapcsolatban megjegyezték: a gazdaság teljesítményét belső tényezők – a fogyasztás mérsékelt ütemű növekedése és a beruházások elhalasztása, átütemezése – lassítják. A második fél évben várható a növekedés élénkülése az infláció csökkenésével és a beruházások felfutásával, míg a jövő évi növekedéshez a belső és a külső tényezők egyaránt pozitívan járulhatnak hozzá – emelték ki.
A jegybank lefelé módosította idei GDP várakozását a decemberi Inflációs jelentésben várt 0,5-1,5 százalékról 0,0-1,5 százalékra. A 2024-es és 2025-ös előrejelzésén nem változtatott: jövőre 3,5-4,5 százalék, 2025-ben pedig 3,0-4,0 százalék lehet a GDP bővülése.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban megfeleződhet és 2025 végére a finanszírozási képesség újra pozitívvá válhat – közölték.
A monetáris tanács döntése értelmében március 31-ig érhető el az energiaimportőrök számára nyújtott devizalikviditási eszköz, de indokolt esetben a jegybank kész az euróeladási eszköz újbóli használatára – tették hozzá.
A közleményben megállapították: az MNB az ősszel bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeivel – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel erősítette a monetáris transzmissziót és ezeket az eszközöket a következő időszakban is alkalmazza az árstabilitási cél elérése érdekében.
A jegybank a pénzpiaci stabilitás biztosítása érdekében a következő időszakban is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket. Emellett a jegybank a negyedév végén átnyúló futamidejű, eurolikviditást nyújtó swapeszköz és a jegybanki diszkontkötvény segítségével elősegíti a piaci folyamatok stabilitását – írták.
A közlemény szerint az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket.
Hangsúlyozták: a jegybank az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során továbbra is a kockázati megítélésben bekövetkező tartós változásokat veszi figyelembe.