Az utóbbi hetek tárgyalásai során a kormány megkapta az elvárt garanciákat az Európai Unió és a 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országot tömörítő csoport közötti megállapodással kapcsolatban, így Magyarország hozzájárul annak aláírásához – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Mauritiuson.

A tárcavezető a helyi kollégájával, Alan Ganoóval közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy bár ez a legelső külügyminiszteri találkozó a két ország között, így diplomáciatörténeti eseményről van szó, a vizit fontosságát az adja, hogy Mauritius tölti be az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Csoport (AKCS) miniszteri tanácsának elnöki tisztségét jelenleg.
Leszögezte, hogy az Országgyűlés döntésének megfelelően a kormány mindaddig nem engedélyezte a megállapodás aláírását, amíg meg nem kapta a szükséges garanciákat, és ez az utóbbi hetek tárgyalásai során sikerült kiharcolni. Így nemzeti hatáskörben marad továbbra is mindenfajta döntés a migrációval és a munkaerőpiaci kérdésekkel kapcsolatban, s nem szenved csorbát a gyerekek védelme sem a rájuk erőltetni próbált LMBTQ-propagandával szemben – hangsúlyozta.
Közölte, hogy az Európai Unió valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Csoport között tervezett, úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodásnak három pillére van: a gazdasági együttműködés, a migráció, illetve az egyéb ügyek, például a szexuális jogok.
“Magyarország egyértelműen egyetért azzal, hogy a gazdasági együttműködést szorosabbra vonják, ez mindkét fél számára előnyös lenne, különösképpen napjainkban, amikor a világ ismét a blokkosodás irányába halad” – mondta, leszögezve, hogy a migráció és a szexuális jogok kérdését illetően azonban a kormánynak súlyos kételyei és vörös vonalai vannak.
Kiemelte, hogy a kormány a migrációt veszélyes jelenségnek tekinti, amelyet nem kezelni, hanem megállítani kell, és amely súlyos biztonsági kockázatokat jelent az EU számára. Erre pedig szavai szerint jó példa, hogy a magyar hatóságok tavaly 250 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak.
“Soha nem adjuk fel azon szuverén jogunkat, hogy mi döntsük el, kit engedünk be az országba és kit nem, kivel vagyunk hajlandóak együtt élni és kivel nem” – húzta alá.
Továbbá kijelentette, hogy a kormány elutasítja az “agresszív LMBTQ-propagandát”, a szexuális nevelést a szülők kizárólagos jogának tekinti, és nem ismer kompromisszumot a gyerekek védelme terén.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a most elért egyezség alapján kiegészítik az EU tanácsi határozatát, ezzel világossá téve, hogy a poszt-cotonou-i megállapodás nincs semmi kihatással a migrációra és a szexuális nevelésre vonatkozó nemzeti kompetenciákra, azaz az aláírástól függetlenül ezen területeken minden döntés nemzeti kompetenciában marad.
Megállapodás született arról is, hogy a dokumentum egy úgynevezett negatív listát is tartalmazni fog azokról a kérdésekről, amelyeken nem sérül a nemzeti hatáskör, és ilyen lesz például a munkaerőpiacot és a társadalmi integrációt érintő szabályozás is. Ez azt jelenti, hogy a tagállamokon fog múlni, hány bevándorlót engednek be a munkaerőpiacukra, és milyen mértékben integrálják őket a társadalomba – tájékoztatott.
Emellett – mint közölte – Jutta Urpilainen illetékes EU-biztos írásos nyilatkozatot tett, amely szerint az egyezményben található, szexuális jogokra vonatkozó utalások semmi jogi kötelezettséget nem rónak a tagállamokra. Illetve aláhúzta, hogy azért a “biztonság kedvéért” csatolni fognak egy nyilatkozatot is a megállapodáshoz, amely világossá teszi, hogy “megvédjük a gyermekeinket, a szexuális nevelés pedig a szülők kizárólagos joga”.
“Mivel minden döntés nemzeti hatáskörben marad a migrációt és a szexuális nevelést, valamint a külföldiek munkavállalását és integrációját érintően, mivel nincsenek jogi kötelezettségek számunkra a szexuális jogok terén, úgy véljük, hogy az utóbbi hetekben elért eredményekkel teljesítjük az Országgyűlés elvárásait, és így beleegyezésünket adhatjuk az EU-nak a poszt-cotonou-i megállapodás aláírásához” – összegzett.
A miniszter végül arra is kitért, hogy kétoldalú ügyekről is tárgyaltak, például Mauritiusra is kiterjesztik a felsőoktatási együttműködést, így a kelet-afrikai szigetország évente tizenöt hallgatót küldhet ezentúl ösztöndíjjal hazánk egyetemeire.
Kiemelte, hogy Mauritius rendkívül népszerű a magyarok körében, csak az idei első negyedévben több mint háromezren látogattak ide, ami már önmagában is jó ok az együttműködés folytatására, de zajlik a közös munka egyebek mellett a vízgazdálkodás és a környezetvédelem terén is.