Az Európai Unió biztonsági, gazdasági és politikai érdeke a bővítés – jelentette ki Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának (AFET) a nemzeti parlamentek külügyi bizottságainak delegáltjaival kibővített ülését követően kedden.
Nacsa Lőrinc az MTI-nek telefonon nyilatkozva aláhúzta: már nemcsak az a mondás igaz, hogy az Európai Unió erősebb lesz a bővítés által, hanem az is, hogy minden késlekedéssel eltöltött hónappal gyengül.
„Magyarország számára nem elfogadható, hogy a bővítési folyamat késlekedése miatt meggyengülhet az Európai Unió. Biztonsági szempontból, háborús időkben, a migráció jelentette kihívások közepette alapvető érdekünk a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása” – fogalmazott.
A KDNP frakcióvezető-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország tíz évvel ezelőtti uniós csatlakozása óta eggyel csökkent az Európai Unió tagállamainak száma, ami szavai szerint „szégyenteljes bizonyítvány” az EU számára.
Közölte: a magyar parlament szakértők küldésével segíti a csatlakozni kívánó országokat a szükséges kritériumok teljesítésében, és számos program felhasználásával támogatja az Európai Unióba törekvő országok parlamentjeit. Ez igaz az unió keleti és a déli szomszédságában fekvő partnerországokra egyaránt – emelte ki.
Magyarország a bővítés témáját mindig a felszínen tartja az Európai Unióban, és javasolja a schengeni csatlakozást a nem uniós tagországok számára is. Legfontosabb célja, hogy felgyorsítsa a bővítési folyamatokat, és az, hogy ne szenvedjen további késlekedést a nyugat-balkáni országok uniós integrációja – tette hozzá Nacsa Lőrinc.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljutatott közleményében arról tájékoztatott, hogy az EP külügyi bizottsága az ülésen szavazott a Bosznia-Hercegovináról szóló éves jelentéséről.
Hangsúlyozta: ez a jelentés a Nyugat-Balkán országairól készülő jelentések többségéhez hasonlóan érzéketlen a régió összetett problémái iránt. Ahelyett, hogy nagyobb odafigyelést és érzékenységet tanúsítana, az ilyen szövegek elfogadása csak élezi a konfliktusokat a térségben – emelte ki.
„A jelentés a megoldásokhoz való hozzásegítés helyett gerjeszti a feszültséget és rontja a kapcsolatot az EU és a nyugat-balkáni országok között, pedig ezen térség stabilitása kulcskérdés Európa számára” – fogalmazott Gál Kinga.
A Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke kifejtette: a „balliberálisok” ezt a jelentést is a Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos elleni hangulatkeltésre használják, ami – szavai szerint – elfogadhatatlan. Ezek kizárólag ideológiai alapú támadások a személye ellen – tette hozzá.
Érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jelentés a magyar vállalatokat is nyíltan támadja, ráadásul – mondta – „egy magyar baloldali képviselő”, Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselőjének kezdeményezésére. Kijelentette: felháborító, ahogyan a magyar baloldali képviselő javaslataival támadást intéz a Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő európai uniós magyar cégekkel szemben, erősebb ellenőrzést követel rájuk vonatkozóan és alaptalanul összemossa őket a kínai vállalatokkal – tette hozzá Gál Kinga.