Orbán Viktor miniszterelnökkel közölt interjút kedden a Bild című német lap a hírportálján Putyin stabil címmel.

A kormányfő a Prigozsin-lázadásról kiemelte, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a történteknek. Mint mondta, „a gyengeség világos jele”, hogy ilyesmi előfordulhatott, az viszont „az erő jele”, hogy 24 órán belül véget ért.
Hangsúlyozta, hogy ha valaki azt találgatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „esetleg megbukik vagy leváltják, az nem érti az orosz népet és az orosz hatalmi struktúrákat”. Oroszország „másként működik, mint mi”, egy más világ, struktúrái a hadseregre, a titkosszolálatokra és a rendőrségre épülnek és nagyon stabilak – fejtette ki, hozzátéve, hogy a Prigozsin-lázadásnak „vége, és a háború folytatódik tovább”.
„Ez nem olyan esemény, amely elvezet a békéhez, márpedig én mindig a béke szempontjából tekintek erre a háborúra, mert úgy vélem, a legfontosabb elérni a fegyverszünetet és valahogy békét teremteni” – mondta Orbán Viktor az interjúban, amelynek egy rövidített változatát a Bild kiadójához, a Springerhez tartozó Welt német hírtelevízióban is sugározták.
Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin „stabil, ő Oroszország választott vezetője, népszerű és a mögötte lévő struktúrák elég erősek”.
Ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarországért harcol, és nem érdekli sem Vlagyimir Putyin, sem Oroszország. „Engem Magyarország érdekel, (…) és ami Oroszország és Ukrajna között történik, az rossz a magyaroknak” és „veszélyes a magyarokra nézve” – mondta.
Kifejtette, hogy nem akarja azt a látszatot kelteni, mintha nem remélné, hogy az ukránoknak van esélyük a túlélésre, de a realitás talaján állva meg kell állapítani, hogy az Ukrajna és a Nyugat közötti együttműködés kudarcos.
Mint mondta, lehetetlen megnyerni egy háborút Oroszország ellen olyan módon, ahogyan az ukránok a fronton harcolnak és ahogyan „támogatjuk őket pénzügyileg, információval és eszközökkel”.
„Az a probléma, hogy az ukránok hamarabb kifogynak a katonákból, mint az oroszok, és végül ez lesz a döntő tényező” – jelentette ki Orbán Viktor.
Hozzátette: leginkább az számít, hogy mit akarnak tenni az amerikaiak, hiszen Ukrajna „már nem szuverén ország”, nincs pénzük, nincsenek fegyvereik és „csak azért tudnak harcolni, mert mi nyugaton támogatjuk őket” ami azt jelenti, hogy „ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy békét akarnak, akkor béke lesz”.
Kiemelte, hogy kezdettől a béke pártján állt, és azt képviselte, hogy a konfliktust nem „globális háborúvá” kell tenni, hanem el kell szigetelni, és a folyamatok irányítását vissza kell adni a politikusoknak és a diplomatáknak. Ha kezdettől fogva zajlottak volna tárgyalások, akkor „nem halt volna meg ennyi ember, és nem rombolták volna szét az országot”, de a diplomácia kudarcot vallott és a hadsereg diktálja, hogy mi történjen.
Ezzel szakítani kell, vissza kell térni a politikához és a diplomáciához, tűzszünetre és tárgyalásokra van szükség, mert csak így lehet életeket menteni – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: az oroszok úgy érzik, hogy az idő nekik dolgozik, „ami nem jó nekünk, de sajnos beigazolódott”.
Hangsúlyozta: meg akarjuk menteni Ukrajnát, és ennek az az egyetlen módja, hogy „az amerikaiak tárgyalásokat kezdenek az oroszokkal, megállapodnak egy biztonsági architektúráról, és megtalálják Ukrajna helyét ebben az új biztonsági architektúrában”.
Hozzátette, hogy az ukránoknak jogukban áll dönteni a saját jövőjükről, így arról is, hogy háborúznak-e, ugyanakkor nekünk jogunkban áll eldönteni, hogy adunk-e pénzt és fegyvert, ha az amerikaiak ezt akarják, és mi békét akarunk, ezért „nem adunk pénzt és fegyvert senkinek, még az ukránoknak sem”, mert „tárgyalni akarunk, békét és tűzszünetet akarunk teremteni”.
Arra a kérdésre, hogy győzelem esetén miért állna meg Vlagyimir Putyin Ukrajna határánál, és miért nem támadná meg Lengyelországot vagy a balti országokat, azt mondta, hogy az ukrajnai háború „világosan mutatja, hogy a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország”.
„Miért akarná megtámadni a NATO-t valaki, aki gyengébb” – vetette fel, hozzátéve: „nyilvánvaló és egyértelmű, hogy a NATO sokkal erősebb”.
Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy háborús bűnösnek tartja-e az orosz elnököt, és kiemelte, hogy háborús bűnökről a háború után kell beszélni. Mint mondta, „ha tűzszünetet akarunk, és utána tárgyalni akarunk, akkor meg kell győznünk a konfliktus részeseit, hogy üljenek le az asztalhoz”, és „nem jó ötlet arra kérni őket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és azt mondani, hogy gyertek az asztalhoz, és letartóztatlak benneteket”.
Hozzátette, hogy a békéhez tárgyalásokra, a tárgyalásokhoz pedig tárgyalókra van szükség, és „ki más tárgyalhatna, ha nem az érintett országok vezetői”.
Szólt a többi között Ukrajna esetleges NATO-tagságáról is, rámutatva, hogy a szövetségről szóló szerződés világosan kimondja, hogy háborúban álló ország nem csatlakozhat.
Aláhúzta, hogy az ukrajnai háború nem a mi háborúnk, hanem az ukránok háborúja, így kizárólag az ukrán nép dolga dönteni az erkölcsi és történelmi horizonton mutatkozó kérdésekről. Ezért „azt tanácsolom nekik, hogy pontosan azt tegyék, ami a legjobb nekik, de hogy mi a legjobb nekik, azt nekik maguknak kell meghatározniuk”, hiszen Ukrajna egy független, büszke nemzet és ország – mondta a miniszterelnök.