Amikor a migránsgettók, nagy migrációs központok létrehozására irányuló európai bizottsági terv felvetődik, azt nem pusztán Magyarország kormánya ellenzi rendkívül határozott politikai akarat mentén már nyolc éve, hanem nemzeti konzultáció, népszavazás és alkotmánymódosítás tette teljesen nyilvánvalóvá, hogy ellenkezik a magyar emberek szándékával és tételesen ellentmond a magyar alkotmányos berendezkedésnek – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kovács Zoltánt arról kérdezték, hogy az Európai Bizottság nem megállítani akarja a migrációt, hanem menedzselni, s megjelent egy új kifejezés, a migránsgettó: városnyi méretű táborok lennének valahol a déli határon és az unió javaslata szerint Magyarországnak ezen táborokban kellene ellátnia a migránsokat, amíg a menedékkérelmüket el nem bírálják, s ha
az elbírálás 12 hét alatt nem fejeződik be, az ott tartózkodókat tovább kellene engedni.
A migráció kezelésének tervéről az államtitkár azt mondta, hogy Brüsszelben a 2015-ös migrációs csúcspont idején egyszer már felmerült javaslatokat vettek ismét elő.
Akkor – emlékeztetett – belépési pontokat, úgynevezett hotspotokat akartak létrehozni a külső országokban, de a tervet a felháborodások miatt elvetették.
Kijelentette: Magyarország kormánya továbbra is határozottan kiáll korábbi álláspontja mellett, ellenzi a migránsok szétosztását; a nemzeti konzultáció, a népszavazás és az alkotmány is ennek megfelelően rendelkezett, illetve rendelkezik.
Arra a kérdésre, hogy a tervek megvalósulását meg tudja-e akadályozni Magyarország és Lengyelország, Kovács Zoltán azt mondta: csak egységes döntést lehet hozni a migrációval kapcsolatban, egyhangú döntésre, konszenzusra van szükség az országokat képviselő állam- és kormányfők részéről, máskülönben az egyes államok polgárai joggal érezhetnék úgy, hogy rájuk erőltetnek döntéseket, és megkerülik akaratukat.
Azzal kapcsolatban. hogy az Európai Bizottság a tagállamoktól pluszbefizetéseket várna el, az államtitkár elmondta: nyilvánvalóvá vált, hogy az EU hétéves költségvetése két év alatt megkérdőjeleződött, és az a kérdés vetődik fel, hogy a csőd felé tart-e a közösség.
Kijelentette: a tagállamok nem tudják, hová tűnt a befizetett pénz, nem léteznek tételes elszámolások, és nem lehet tudni, pontosan mire fordították azt a 70 milliárd eurót, amelyet az unió Ukrajnának fizetett ki különféle formákban az elmúlt másfél évben.
Utalt arra, hogy miközben az EU pluszpénz befizetését várja el a tagállamaitól, több országnak – így Magyarországnak és Lengyelországnak – az évek óta járó támogatásokat sem fizette ki.
Kovács Zoltán azt mondta, bár “senki sem magyarázta el, hogy hova tűnt el a pénz” az unióból, azt megjelölték, mire kellene még: Ukrajnának egy 50 milliárd forintos mentőcsomagot juttatnának, újabb milliárdok kellenek a migráció menedzselésére, rendezésére, segítésére, továbbá – szerinte az embereket felháborító módon – az EU a saját bürokráciájának fizetését is szeretné emelni.
Kijelentette: várhatóan az októberi állam- és kormányfői EU-csúcson döntenek a felvetésekről, ezekhez pedig egyhangú szavazásra lesz szükség.
Addig is hónapok és fel nem tett kérdések vannak hátra – közölte, rámutatva arra: a magyar miniszterelnök már most egyértelművé tette, hogy a kezdeményezés Magyarország számára elfogadhatatlan.