Az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe – mondta a területfejlesztési miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn.

Navracsics Tibor Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben című pódiumbeszélgetésen rámutatott: az általa vezetett tárca stratégiai partnerségeket köt az egyetemekkel a különböző térségek fejlesztésére.     Elmondta: az egyetemeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak.
A miniszter a moderátori szerepet betöltő Pató Viktória Lilla kutató kérdésére válaszolva emlékeztetett, hogy 2010-től közigazgatási és igazságügyi miniszterként kiépítette a stratégiai partnerségi hálózatot az egyetemekkel, ami jól működött, most ez zajlik a területfejlesztés terén.
Hangsúlyozta, hogy a szaktárca stratégiákat készít elő különböző szegény térségek felzárkóztatására, melyek fontos fejlesztéseknek ágyaznak meg, és ebben segíthetnek az egyetemek, melyek így az adott térség formálói is lehetnek.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy az egyetemek Európa vívmányai, és mindig szerves részei voltak az adott térségnek, az termelte ki őket. Azt is fontosnak tartotta, hogy ne vonják meg tőlük az uniós támogatást, hiszen Európa versenyképességéhez járulnak hozzá.
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár közölte: az együttműködés lényege, hogy az egyetemek legyen a térség része, összekapcsolják azt a gazdasági szereplőkkel, a társadalom más szereplőivel, és ehhez ki kell alakítani a kompetenciákat. Lényeges szempont, hogy átalakították az egyetemek finanszírozását, így jövőre “minden második forint” meghatározott eredmények alapján jár – tette hozzá.
Az államtitkár arra is kitért: fontos, hogy a magyarországi egyetemek csak hiánypótló képzéseket indítsanak határon túl, melyek nem teremtenek konkurenciát a külhoni egyetemeknek. A magyar identitású egyetemeket kell erősíteni, nem csak a diáklétszám, hanem oktatói-képzési szinten is – húzta alá.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja rámutatott: az egyetemeket azért hozza létre az állam, hogy legfelsőbb szinten leképezzék egy adott régió igényeit. “A munka világára képezünk fiatal szakembereket, ezt pedig csak akkor lehet jól csinálni, hogyha a területi igényeket be tudjuk gyűjteni” – mondta.
Hozzáfűzte: a teljesítményindikátor azt méri, hogy az egyetem jól végzi-e az adott régióban a dolgát, be tud-e vonzani gazdasági szereplőket. Ez a modellváltás legnagyobb előnye, és már materializálódik – mondta. Arra is kitért, hogy a különböző egyetemekre más-más szempontrendszer van, hiszen “nem klónokat gyárt az állam”, hanem a régiók konkrét igényeit képezi le az egyetemeken keresztül.
Hegedüs Csilla, a romániai európai alapok minisztériumának korábbi államtitkára, kutató szerint a magyarországi példa fontos, Romániában ugyanis nincs organikus kapcsolat egyetem és állam között, és az észak-erdélyi fejlesztési régió egyik vezetőjeként épp ezen szeretne változtatni.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett: az erdélyi magyar magánegyetem alapításakor vita tárgya volt, hogy csak Kolozsváron vagy más városokban is létesüljenek karok, de Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy bevonása jó ötletnek bizonyult. A Székelyföldön van egy masszív elvándorlás Erdély és a világ más régióiba, amit az egyetemmel sikerült csökkenteni – mondta.
Rávilágított: a Sapientiának egyformán kell figyelnie a Románia-szintű, “makró” célokra, illetve a magyar közösség céljaira, ami “egy mindennapi kötéltánc”, hiszen ezek sokszor ellentétesek.