Az európai és a kínai gazdaság szétválasztása halálos ítéletet jelentene a kontinens számára, a kormány ezzel teljesen ellentétes megközelítést alkalmaz, ugyanis úgy véli, hogy a növekedést nagyban segíti az együttműködés a világ leggyorsabban bővülő gazdaságával – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Nyíregyházán.

A tárcavezető a Befektetésösztönzési Konferencia sajtótájékoztatóján mindenekelőtt az elmúlt másfél évtized válságsorozatáról és az annak nyomán kialakuló új világrendről beszélt, amely győztesekre és vesztesekre osztja fel a szereplőket.
Aláhúzta: hogy melyik ország melyik kategóriába kerül, attól is függ, hogy milyen formában van, amikor jönnek a változások, és hogyan tud ezekre reagálni. “Mi itt, Európában egyelőre a dolgoknak nem a jó végén vagyunk, tekintettel arra, hogy Európa pont kifejezetten rossz formáját éli meg akkor, amikor a világgazdaság teljes mértékben átalakul” – közölte.
Majd példaként említette, hogy a kontinens versenyképessége mélyponton van, méghozzá azért, mert egyes politikusok nem gazdasági, hanem politikai, ideológiai alapon hoznak döntéseket, ahogy történt az Oroszország elleni szankciók esetében is, amelyekkel a szavai szerint “először lábfejen, aztán térden, most pedig lassan már tüdőn lövik az európai gazdaságot”.
Szijjártó Péter súlyos veszélynek minősítette a világ ismételt blokkosodását, emlékeztetve arra, hogy a Kelet és Nyugat közötti konfliktusok a múltban is hatalmas károkat okoztak Magyarországnak, és ezért – mint mondta – a kormány ehelyett az összeköttetések, a konnektivitás pártján áll.
Kiemelte, hogy az eddigi gazdasági növekedési modell alapját adó európai-orosz együttműködés szálait egyesével vágták el az ukrajnai háború kitörése óta anélkül, hogy bárki is feltette volna a kérdést, hogy mi lesz helyette.
“Most ehhez képest itt van az újabb őrület, amelynek a német külügyminiszter állt az élére, amely arról szól, hogy hogyan izoláljuk a kínai és az európai gazdaságot” – figyelmeztetett. “Ez lenne a halálos ítélet az európai gazdaságnak, és ez nem politikai állítás, hanem egyszerű matematika” – tette hozzá.
“Mi, magyarok ezzel teljes mértékben ellentétes megközelítést alkalmazunk. Azt gondoljuk, hogy ha a világ leggyorsabban növekvő gazdaságával nem működünk együtt, akkor elképesztően sok lehetőséget szalasztunk el a növekedésre” – jelentette ki.
Ennek kapcsán aláhúzta, hogy hazánk a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált, ez jelenti a garanciát a hosszú távú növekedés fenntartására és az ország nélkülözhetetlenné válására az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóiparban, amely teljesen függőségbe került a keleti beszállítóktól az elektromos átállás terén.
Leszögezte: Magyarország sikeréhez szükség volt Európa legalacsonyabb társasági adójára, a rugalmas munkahelyi szabályozásra, a duális szakképzésre, a politikai stabilitásra és arra a külpolitikai stratégiára is, amelynek eredményeként sikerült megőrizni a jó kapcsolatokat Kelet és Nyugat felé is. Ezek mellett pedig az is fontos volt, hogy a kormány a krízisek alatt is ragaszkodott alapvető célkitűzéseihez, például a munkaalapú társadalomhoz, a munkahelyek megtartásához.
A miniszter ezzel összefüggésben közölte, hogy a koronavírus-járvány alatt mintegy 800 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások az állam 304 milliárd forintos támogatása nyomán, s így sikerült 253 ezer munkahelyet megóvni. Később ugyanezt a taktikát követték az ukrajnai háború eredményeképpen kialakuló válság kapcsán, akkor a cégek energiafüggetlenségének erősítését segítették elő 150 milliárd forinttal, ami 415 milliárd forintnyi beruházást indukált, megvédve 70 ezer munkahelyet – mondta.
Rámutatott, hogy a támogatási rendszerben nemrég jelentős változásokat eszközöltek, amelyek még szélesebbre nyitják a pályázásra jogosult vállalatok körét: csökkentették a minimális beruházási értéket és egyebek mellett könnyítették a támogatáshoz kapcsolódó biztosítéki rendszert is.
Illetve arra is kitért, hogy 2014 óta 18 nagyberuházás valósult meg Nyíregyházán állami támogatással, ezek összértéke ezer milliárd forint körül van, aminek nyomán 8300 új munkahely jött létre. Majd új jelenségnek nevezte, hogy bár továbbra is a német és az amerikai cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget, 2019 óta rendre több beruházás érkezik Keletről, mint Nyugatról, az első helyen felváltva áll Kína és Dél-Korea.
“Ez mutatja, hogy a keleti nyitás stratégiája helyénvaló és sikeres volt. Tavaly a Magyarországra érkező beruházások 48 százaléka tőlünk keletről, 42 százaléka tőlünk nyugatról jött, és 10 százalékot tettek ki a magyar tulajdonban lévő vállalatok” – tudatta.
Szijjártó Péter végül az elektromos akkumulátorgyárak ügyét is érintette, és úgy vélekedett, hogy óriási verseny zajlik ezen beruházásokért, amely elsősorban a munkahelyek védelméről szól.
Figyelmeztetett, hogy ebben hazánk különösen érintett, mivel az autóipar a feldolgozóipari kibocsátás 32 százalékát adja és 175 ezer munkahelyet tart fenn közvetlenül, míg közvetve becslések szerint ennek a négyszeresét. Ennek száma pedig a tradicionális autóipar leépülése mellett csak akkor tartható fenn, ha Magyarország az elektromos átállásban is erős pozíciókra tesz szert.