Magyarország kulcsállam, amely nem “belesimuló” külpolitikát visz, hanem térségi érdekképviseletet is magára vállal, emellett a világrend átalakulásával kapcsolatban a megszokottól eltérő értékrendet képvisel – mondta Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke a Huszárvágás – A magyar konnektivitás stratégiája című könyvének bemutatóján kedd este Győrben.

A miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta, hogy a világban zajló hatalmi átrendeződések a világpolitika egyensúlyára is kiterjednek. Példaként említette, hogy a jelenleg zajló ipari forradalmak olyan technológiákon alapulnak, amelyekhez a nyersanyagok nem álnak rendelkezésre Európában, így a kontinens kiszolgáltatott.
Szerinte ehhez mi, magyarok két módon viszonyulhatunk: vagy érzelmileg, vagy természeti törvényszerűségként tekintünk a változásra és megpróbáljuk kezelni a helyzetet, hiszen a változások akkor is megtörténnek, ha mi nem veszünk ezekről tudomást.
Azt viszont el tudjuk dönteni, hogy milyen módon reagálunk – közölte, hozzátéve, hogy könyvében azt javasolja, próbáljuk megtalálni a lehetőségeinket, a stratégiai gondolkodási keretet.
Orbán Balázs azt hangoztatta, hogy Magyarország, amelynek kiváló a földrajzi elhelyezkedése, demográfiai értelemben nem túl jelentős, de technológiai fejlettségét, exporterejét tekintve az. Az elmúlt harminc évben az ország képessé vált arra, hogy megtermelje, amire szüksége van, és arra is, hogy ez az áru versenyképes legyen a világ többi részén is.
A politikus kitért arra, hogy Magyarország a méretéből adódóan nem tud csak a belső piacra dolgozni, így a gazdasága komplex, több ágazatban tud jól teljesíteni, képes az export fejlesztésére.
Az elhelyezkedésből adódóan Magyarország az Európai Unió és a Balkán kapuja is – emelte ki.
Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy nem lehet tudni, mi fog történni a világban, de a blokkosodás politikája nem megoldás. Magyarországnak nem jó, veszélyes, mert egyebek mellett elzárja a kitörési lehetőségeket és geopolitikai veszélyt is jelent – mondta.
Meglátása szerint a blokkosodás politikája nem megerősíti az Amerikai Egyesült Államok fejlődési pozícióját, hanem felgyorsítja a változás folyamatát.
“Látjuk, hogy Európa térdre esett gyakorlatilag attól, ahogyan az Egyesült Államok viszonyul az orosz-ukrán háborúhoz” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Oroszország nem omlott össze, képes volt diverzifikálni a gazdaságát és erősítette a kapcsolatát Kínával.
Kiemelte, nekünk azt kell tudnunk, hogy ebben a helyzetben mit kell tenni. Hozzátette: a kulcsállam pozícióban a magyar gazdaság a sajátos helyzetéből adódóan egy újabb kitörési pályát tud bejárni a következő években.
A kuratóriumi elnök szerint olyan megközelítésre van szükség, amely nemet mond a blokkosodásra és az összekapcsolódásra épül, így az egyoldalú függőség megszűnik, a szuverenitás megerősödik, a gazdaság spektrumai pedig szélesednek.
Ez olyan magyar kormányzati politikát jelent, amely hangsúlyt fektet a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, logisztikai központok kialakítására, odafigyel arra, hogy növelje a hozzáadott értéket a magyar gazdaság teljesítményében, a külpolitikája pedig a nemzeti érdekeken alapul – jelentette ki Orbán Balázs.