A Svédországban élő magyarok egész életükben a hazájuk nagykövetei maradnak – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki szombaton részt vett a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) jubileumi közgyűlésén a svédországi Hälleberga városában.

Az államtitkár a svédországi magyar közösségnél tett látogatást, mivel az SMOSZ most ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. A legutóbbi tisztújító közgyűlés 2024. március 23-24-én került megrendezésre, melynek során Bihari Szabolcsot újra a szövetség elnökének választották.
Potápi Árpád János szombaton az MTI-nek telefonon elmondta: az 1974-ben alakult SMOSZ a svédországi magyarság legerősebb szervezete, 1956 eszmei örökségét ápolja, és mindent megtesz azért, hogy a kint élő magyarok meg tudják tartani nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat és identitásukat, emellett kulturális hidat teremtenek a svédországi és Kárpát-medencei magyarság között.
A szövetség jelenleg 26 tagszervezetet fog össze, melyek között több az utóbbi tíz-tizenöt évben alakult meg, elsődlegesen a svédországi magyar közösség összefogása és a gyermekeik magyar anyanyelvének és identitásának megőrzése céljából. Az SMOSZ-nek minden olyan svédországi városban van tagegyesülete, ahol számottevő magyarság él, évente pedig több mint ezer rendezvényt szerveznek – ismertette.
Az államtitkár szerint az itt élő magyarok egész életükben a hazájuk nagykövetei maradnak, hiszen rajtuk keresztül ismerik meg a magyarságot és az országunkat. Elmondta, hogy ezek a magyarok becsületes és szorgalmas polgárai Svédországnak, ezáltal is tiszteletet vívnak ki Magyarországnak.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt évek során az itteni magyarság mindig kiállt Magyarország és a magyar kormány mellett, akkor is hallatták a hangjukat amikor méltatlan támadások érték hazánkat, így véleménye szerint nemcsak Svédországnak, hanem Magyarországnak is mindig hű polgárai maradtak.
Az elmúlt években a magyar kormány, azon belül is a nemzetpolitikai államtitkárság nagyon sokat tett annak érdekében, hogy a svédországi magyar közösség gyarapodni, erősödni tudjon. Ezek közül a stockholmi Magyar Ház felújítását, a magyar hétvégi iskolák támogatását, illetve a hällebergai ifjúsági tábor megvételét és bővítését emelte ki az államtitkár.
Hozzátette: nagyon fontosnak tartja, hogy a kormány nemcsak a Kárpát-medencei magyarságra figyel, hanem a nagyvilágban mindenütt – így Svédországban is – élőkre, és arra hogy Magyarországgal és a magyar nemzettel napi, élő kapcsolatban legyenek.
Svédországban körülbelül 33-35 ezer magyar él. Már a 16. századtól folyamatosan érkeztek magyarok a Svéd Királyság területére, majd a 20. században gyorsult fel a kitelepedés. Az 1956-os forradalom leverése után 9-10 ezer magyar menekültet fogadott be Svédország. Ők fektették le a svédországi magyar közösségi élet alapjait, hozták létre a világi szervezeteket, és akkor alakult meg a svédországi Magyar Katolikus Misszió és a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezet is. A nyolcvanas évek közepétől a Ceausescu-rezsim elől 7-8 ezer magyar menekült Svédországba Erdélyből, és talált új otthonra a skandináv országban.