Sikeres a megújult magyar felsőoktatás, és ennek a megújulásnak és ennek a sikernek az egyik kiemelkedő példája a Debreceni Egyetem (DE) – mondta a kulturális és innovációs miniszter a műszaki kar új épületszárnyának átadó ünnepségén pénteken.

Hankó Balázs szerint a sikernek az egyik kulcsa az, hogy hallgattak a magyar lakosságra, miszerint az egyetemeket helyben kell irányítani és nem Budapesten. Az egyetemek megújulásának másik pillére, hogy jó az, ha az egyetemek nem önmagukért valók, hanem a helyi gazdasági élet szereplőivel együttműködnek – tette hozzá.

A tárcavezető rámutatott: a megújult egyetemek közül 12 intézmény van a világ legjobb 5 százalékában, a Debreceni Egyetem a világ legjobb 2 százalékában van. Évek óta egyre többen választják a megújult magyar felsőoktatást, idén felvételi rekordot döntően csaknem százharmincezren jelentkeztek a megújult egyetemekre – mondta, jelezve, hogy a debreceni ebben a jelentkezési sorban ezüstérmes lett.

Hankó Balázs méltatta a megújult debreceni műszaki képzést, a gazdasággal való együttműködést, kiemelve a BMW autógyárral való kapcsolatot. Hozzátette, hogy az ötvenezer egyetemi polgáron keresztül az intézmény 150-200 ezer debreceni és környékbeli emberrel van közvetlen kapcsolatban; az egyik legnagyobb „vállalat” is a térségben, 260 milliárd forintból gazdálkodik.

A miniszter a régió zöld motorjának nevezte a Debreceni Egyetemet, amely nemcsak az autóipari fejlesztésben zöld motor, hanem maga az egyetem is az, hiszen az egyetemi egészséges kampuszok versenyében platinum fokozattal a világ 38 egyeteme között szerepel.

„Ez nem mindenkinek tetszik, nem mindenki érdekelt a magyarok, a magyar nemet sikerében” – hangoztatta, jelezve, hogy „vannak birodalmak, most éppen Brüsszelben székelnek, akik ezt el kívánják törölni„.

Hankó Balázs jelezte, hogy elindították az Egyetemek 2030 programot, aminek „a célja nem kevesebb, mint hogy legyen a világ top 100 egyeteme között egy itt Magyarországon, és legyen Európa legjobb 100 egyeteme közül több is itt Magyarországon„.

Elindították a Pannónia nemzetköziesítési programot, a Hu-rizont programot – emlékeztetett a miniszter, kijelentve: „ha minket megpróbálnak bezárni, mi megrázzuk magunkat, összefogunk és csak azért is jobbak leszünk, mert hogy magyarok vagyunk, ez a küldetésünk”.

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta, az új műszaki épület kiválóan reprezentálja Debrecen mindenkori fejlesztési stratégiáját. Az egyetem képzései nélkül a város nem tudná kiszolgálni a cégek munkaerőigényeit, állami támogatás nélkül pedig nem épülhetett volna meg az új képzési helyszín. Ugyanakkor a városi gazdaságfejlesztés nélkül nem lenne ennyi céges igény minderre – fűzte hozzá.

Kossa György, az egyetemet működtető Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hozzátette: a DE ma már nemcsak oktatási, hanem gazdasági, innovációs központ is, amely a régió egyik legmodernebb műszaki képzőhelyévé vált, évről évre bővülő kínálatával és kapacitásaival.

Szilvássy Zoltán rektor emlékeztetett arra, hogy a 2013-ban kezdődött fejlesztések eredményeként mára a műszaki kar az egyetem nemzetközileg is elismert, nagy, emblematikus karai – orvos-, természet-, bölcsészet- és agrártudományi – közé emelkedett.

Bács Zoltán kancellár jelezte: a műszaki kar fejlesztése is része annak az egyetemi beruházásnak, amely egy járműlabor felépítését is magában foglalja az egyetemi ipari parkban.

A Debreceni Egyetem műszaki karának fejlesztése négy ütemben valósul meg csaknem 12 milliárd forint forrásból.

A beruházás első ütemeként pénteken átadott új épületszárny több mint négymilliárd forintból készült el – hangzott el az épületavatón.