A geopolitikai feszültségek, a gyenge globális növekedés és a szabályozói környezet változása ellenére a Mol-csoport pénzügyi céljait teljesítve, stabil eredménnyel zárta a 2024-es üzleti évet – közölte a csoport elnök-vezérigazgatója a vállalat éves közgyűlésén, csütörtökön, Budapesten.
Hernádi Zsolt megjegyezte: a pénzügyi eredmény csökkenése ellenére sikerült tartani a célkitűzéseket, miközben szinte minden üzletágban jelentős sikereket értek el.
A közép-európai régióban az elmúlt három évben csoportszinten 3,5 milliárd dollár extra adót fizetett a Mol a normál üzletmeneten felül. Ennek ellenére a cégcsoport tavaly 355 milliárd forint nyereséget ért el, az igazgatóság a közgyűlés elé 220 milliárd forintos osztalék kifizetésére tett javaslatot
– emelte ki.
Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy a kutatás-termelés üzletágban a régióban 12 projektből 11 volt sikeres, Pakisztánban pedig minden fúrás eredményesnek bizonyult. Azerbajdzsánban új gázmezőre bukkantak, és három stratégiai partnerrel – az azeri SOCAR, a kazah KazMunayGas és a török TPAO cégekkel – együttműködési megállapodást kötöttek.
Tájékoztatása szerint 2024-ben a petrolkémiai piacot stagnáló kereslet, magas energiaköltségek, csökkenő marzsok és tovább szigorodó környezetvédelmi szabályok sújtották. Mindeközben a világpiacon sorra jelentek meg a korszerűbb és rugalmasabb új üzemek, ami komoly kihívás elé állítja az európai szereplőket – fűzte hozzá.
A Mol folytatta tíz éve megkezdett transzformációs stratégiáját: 2024-ben megkezdte termelését az 1,3 milliárd euróból felépült poliolkomplexum Tiszaújvárosban, elindult a régió legnagyobb zöldhidrogén-üzeme Százhalombattán és folytatódott a rijekai finomító korszerűsítése, amely Horvátország legnagyobb ipari beruházása.
A szlovéniai és lengyelországi akvizícióknak köszönhetően a Mol töltőállomásainak száma elérte a 2400-at, ezzel lényegében egy európai észak-déli energiakorridort létrehozva.
Tavaly a Mol beszállt a körforgásos gazdaságba a hulladékgazdálkodás átvételével, amit sikerült új pályára állítani: az év második felében 3200 palackvisszaváltó automatát helyeztek üzembe, az utolsó negyedévben a napi visszaváltások száma elérte a 6 milliót, amit 2030-ra terveztek elérni – sorolta az elnök-vezérigazgató.
A következő tíz évben mintegy 500 milliárd forint beruházást terveznek végrehajtani a hulladékgazdálkodás területén, mondta hozzátéve, hogy ebben az üzletágban is cél a részvényesi értékteremtés, a nyereséges működés.
Hernádi Zsolt szerint a 2019 előtti időszak gazdasági logikáját el kell engedni, és a vállalatnak az „új normalitás” korszakára kell felkészülnie, amit a bizonytalanság jellemez.
A Mol-csoport híres volt arról, hogy a bizonytalanság közepette is növekedni tudott és képes volt új megoldásokat találni – fogalmazott az elnök-vezérigazgató, és reményét fejezte ki, hogy 2025-ben is így lesz.
Hangsúlyozta, hogy a gazdasági szuverenitás mellett Magyarország, mint az EU legnyitottabb és leginkább exportorientált gazdasága számára különösen fontos a versenyképesség javítása.
Hozzáfűzte, hogy a magyar versenyképesség tendenciózus romlásának vannak külső okai, mint a német gazdaság gyengélkedése, és vannak belső tényezői.
A versenyképesség javításában a kiszámíthatatlan és bizonytalan vámverseny és az EU zöldpolitikája sem segít. Emellett Magyarországon is sokkal kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, ugyanis a gyorsan változó szabályozásnak direkt pénzügyi, növekedési hatása van, visszafogja a beruházásokat – mutatott rá.
Részvényesi kérdésre válaszolva elmondta: a megemelt osztalékfizetésre azért került sor, mert ebben az évben „nem látnak olyan komolyabb akvizíciót”, ami miatt erre a készpénzállományra szükség lenne.
A közgyűlés az igazgatósági javaslatot elfogadva döntött 220,4 milliárd forint osztalék kifizetéséről is. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 165 forint, ezen túl a részvényeseknek 110 forint körüli rendkívüli osztalékot fizetnek részvényenként, az alap- és a rendkívüli osztalék így 275 forint részvényenként, ami 10 százalékkal haladja meg az előző évit.
A részvényesek jóváhagyták a Mol Nyrt. 2024-es anyavállalati beszámolóját 5314 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 309,0 milliárd forint tárgyévi nyereséggel. Elfogadták továbbá a vállalat konszolidált beszámolóját 8474 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 355,8 milliárd forint tárgyévi nyereséggel.
A Mol-csoport 2024-es adózás előtti eredménye 1,5 milliárd dollár volt: ez 23 százalékos csökkenés 2023-hoz képest, amely elsősorban a normalizálódó iparági környezet és a romló makrókörnyezet hatása.
A Mol 2024-ben 3,073 milliárd dollár újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt) ért el, ami 1 százalékkal elmarad az azt megelőző évben elért eredménytől, de meghaladja a 3 milliárd dollár körüli tőkepiaci iránymutatást – közölte a társaság.
A közgyűlés újraválasztotta Járai Zsigmond, Parragh László és Martin Roman igazgatósági tagokat.
A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír 2936 forinton zárt szerdán. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3148, a legalacsonyabb 2558 forint volt.