Az Európai Parlament növelné az Erasmus+ oktatási és mobilitási ösztöndíjprogram költségvetését a 2028-2034-es európai uniós költségvetési időszakban, hogy a különböző gazdasági, társadalmi és földrajzi hátterű fiatalok számára is hozzáférhetőbbé váljon – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
A 454 szavazattal, 34 ellenszavazattal és 93 tartózkodás mellett elfogadott álláspontjukban az EP-képviselők az Erasmus+ költségvetését az Európai Bizottság által javasolt 40,8 milliárd euró helyett 47,39 milliárd euróra emelnék a következő hétéves költségvetésben.
A képviselők támogatnák a fogadó országok, régiók és városok közötti megélhetési költségek, lakhatási költségek és infláció közötti különbségekhez igazított támogatásokat, valamint a távoli helyekről érkezők vagy oda utazók magasabb költségeinek figyelembevételét.
Támogatnák a program kiterjesztését új csoportokra is: a szabadidősport terén aktív személyekre, a szakképzésben részt vevő tanulókra, tanárokra és oktatókra egyaránt. Az EU-tagjelölt országok számára gyorsabb hozzáférést biztosítanának a társulási eljárás lezárása nélkül, illetve szorosabb kapcsolatok az Egyesült Királysággal és Svájccal.
A Tisza Párt európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a szavazással az EP-képviselők világos üzenetet küldtek, a fiatalok mobilitására, tudására és jövőjére többet kell fordítani.
Az EP célja, hogy a program valóban minden tehetséges és motivált fiatal számára elérhető legyen – húzták alá.
A közleményben Weisz Viktort, a Tisza Párt EP-képviselőjét idézték, aki kiemelte, hogy a magas lakhatási, utazási és megélhetési költségek miatt sok magyar család számára nem megfizethető, hogy gyermekük külföldön tanuljon vagy szakmai gyakorlaton vegyen részt.
„Az Erasmus+ nem lehet kiváltság: nem függhet attól egy fiatal jövője, hogy a családja ki tudja-e egészíteni az ösztöndíjat” – fogalmazott.
Az EP-képviselő szerint az új programnak a felsőoktatási hallgatók mellett a szakképzésben tanulókat, a vidéki és hátrányos helyzetű térségek fiataljait is el kell érnie.
Az Erasmus+ a jövő készségeinek fejlesztésében is fontos szerepet kaphat: a természettudományos és technológiai területeken, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a fenntarthatóság terén is – hívta fel a figyelmet.
„A programhoz való teljes magyar hozzáférés helyreállítása után különösen fontos, hogy minél több magyar fiatal valóban élni is tudjon ezzel a lehetőséggel. Az Erasmus+ finanszírozása nem kiadás, hanem befektetés a magyar fiatalok tudásába, önállóságába és jövőjébe” – tette hozzá a közlemény szerint Weisz Viktor.
Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője közleményében azt írta: az Erasmus+ program nem válhat politikai eszközzé, ezért a végleges jogszabálynak egyértelmű garanciákat kell tartalmaznia arra, hogy a magyar diákok és oktatók kizárásához hasonló eset többé ne fordulhasson elő.
Az Európai Unió feladata a nemzeti oktatási rendszerek támogatása, nem pedig azok felülírása. Az Erasmus működésében ezért egyensúlyt kell teremteni a tagállami hatáskörök és az európai hozzáadott érték között – hangoztatta.
„A program résztvevői nem válhatnak politikai konfliktusok túszaivá. Számos magyar egyetem hallgatóinak és oktatóinak évekig tartó kizárása a programból súlyos precedenst teremtett. Ezért egyértelmű garanciákat követelünk arra, hogy ez a jövőben ne forduljon elő” – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.